zsidó
Holokauszt Észak-Afrikában
Ha a holokauszt szóba kerül, akkor a legtöbbször a kelet-európai haláltáborokra, elsősorban az Auschwitz-Birkenau táborkomplexumra asszociálunk. Esetleg eszébe jutnak az embereknek a nürnbergi törvények, a munkatáborok vagy az Einsatzgruppék tevékenysége.
Elvesztek, megmaradtak – Könyv egy vidéki ortodox zsidó közösség múltjáról és áldozatáról
Egy eltűnt világ szubjektív lenyomata kerülhet elénk, ha Fleischmann Izrael Egy fény a szorongatásban című könyvét tanulmányozzuk. A még manapság is többségünk számára titokzatos észak-keleti magyar területeken élt vidéki ortodox
„Ember az embertelenségben” – tematikus faliújság a holokauszt emléknapra
Cikkemben azt kívánom röviden bemutatni, miként hoztunk létre 2023 tavaszán egy 32 fős, 10. évfolyamos gimnáziumi osztállyal egy alapvetően papír alapú, de QR-kódos, online elemekkel is kiegészített faliújságot az áprilisi
Tanácstalanságból újraértékelés
Veszprémy László Bernát nemrégiben megjelent kötetével (Tanácstalanság. A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944–1945) ismét bizonyította, hogy korosztályának egyik – ha nem „a” – legtehetségesebb historikusa, a két világháború
„Nem gondoltunk arra, hogy életveszélyben vagyunk” – Egy vidéki zsidó tanács a célkeresztben
A zsidó tanácsok története számos izgalmas, eddig elhallgatott és fel nem tárt tabutémát tartogat a kutatók számára. Amint Dan Michman a neves izraeli holokausztkutató a Holokauszt és történetírás című munkájában
Vallások, nőtörténet és etnológia – beszélgetés Frauhammer Krisztinával
Frauhammer Krisztina a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék tudományos munkatársa, a Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma önkéntese. Akkor ismerkedtem meg vele, amikor ugyanezen a tanszéken tanított, elsősorban női írással,
A Könnyek völgye című sorozatról
1973. október 6-án, az engesztelés napján, a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepén szíriai és egyiptomi csapatok – más arab nemzetek támogatásával – megtámadták Izraelt, hogy elégtételt vegyenek a korábbi háborúkban
Jaross Andor és a zsidókérdés a visszacsatolást követően
Jaross Andor neve főként a magyarországi zsidóság haláltáborokba hurcolásának egyik elsődleges felelőseként vonult be a magyar történelembe. A felvidéki származású politikust ugyanis az 1944. március 19-i német megszállást követően a
„Tudtuk ez az igazság valóság lesz egyszer…” – Avagy az ÁVH és a cionista mozgalmak
1953. július 13-án kezdték meg a Rákosi-korszak utolsó pereinek egyikét, melynek történetét Novák Attila: Ideológia és önazonosság – Az 1953-as budapesti cionista per című könyve ismerteti először. A szerző szakterülete
„Elpusztulunk ezen a tanyán, ahol se orvos, se gyógyszertár.” – Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai
Dombi Gábor tavalyi évben (2020) megjelent, Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című műve hiánypótló munkának tekinthető, ugyanis egyrészt azokat az igazságtalanságokat és embertelenségeket igyekszik bemutatni, amelyeket a