30 cikk, amit el kell olvasnod a szóbeli előtt – 2. rész

Ezzel a gyűjteménnyel a történelemből emelt szintű érettségire készülőknek szeretnénk segíteni. A szóbeli tematikához kapcsolódóan összeszedtük azokat a honlapunkon megjelent írásokat, amik átfogó képet vagy akár egy új nézőpontot tudnak adni a tételek kidolgozásához és tanulásához. Íme, a cikksorozatunk második része a IV-VI. témakörökhöz kapcsolódó írásokkal. (Az első rész elérhető innen.) Jó elmélyülést és böngészést kívánunk!

IV. Politikai berendezkedések a modern korban

14. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei (angol alkotmányos monarchia, felvilágosodás, USA születése)

Sokszor és sokféleképpen értelmezték már és fogják is értelmezni Machiavelli munkásságát, azonban az elvitathatatlan, hogy írásai nagy mértékben hatottak a későbbi korok politikai ideológiájára. Arról, hogy ezek miben érhetők tetten A szerencse, a virtus és a hatékonyság embere – Niccoló Machiavelli politikai ideológiájáról című cikkünkben írtünk.

Az angol alkotmányos monarchia berendezkedése fontos kiindulópontként szolgált a későbbi modern demokráciák működésének. A politikai rendszer stabilitásának megtartásához fajsúlyos szereplőkre is vol szükség, ilyen volt Sir Robert Walpole, Nagy-Britannia első miniszterelnöke, akiről A Downing Street 10 első lakója: Sir Robert Walpole, az első brit miniszterelnök politikai pályafutása című cikkünkben írtunk.

Az Amerikai Egyesült Államok alapítóatyáinak felsorolásakor sokszor megfeledkezünk Alexander Hamilton munkásságáról, pedig az ország létrejöttében legalább akkora szerepe volt, mint George Washingtonnak vagy Thomas Jeffersonnak. Alexander Hamilton, az Egyesült Államok megálmodója címmel írtunk a munkásságáról.

15. Polgári átalakulás Magyarországon a reformkorban és a dualizmus korában (Széchenyi és Kossuth reformprogramja, áprilisi törvények, kiegyezés, a polgári állam kiépülése a dualizmus korában)

Mivel portálunk fókuszában áll ez a korszak, így rengeteg írás közül válogathatunk ehhez a témához. A teljesség igénye nélkül ajánljuk az általunk legfontosabbnak ítélteket.

A reformkor egyik fajsúlyos kérdése volt a sajtószabadság kérdése, erről A sajtószabadság ügye a reformkorban című cikkünket ajánljuk. Az utolsó rendi országgyűlésként elhíresült, a korszakban sokak által nagy fontosságúnak tartott 1847-48-as diétáról szóló Az utolsó rendi országgyűlés fordulópontjai című írásunk, pedig a korszak magyar törvényhozásának működésébe enged bepillantást.

A kiegyezéshez vezető út fontos állomásaként szoktunk hivatkozni Deák húsvéti cikkére. Deák Ferenc húsvéti cikke egykor és ma című cikkünkből érdekes adalékok derülnek ki a szimbolikus jelentőségű írásról.

A témához két életrajzi írást ajánlunk az időszak meghatározó alakjairól. „A régi iskola utolsó európai uralkodója” – 100 éve halt meg Ferenc József című írásunkban az egyik utolsó Habsburg-uralkodó életútját tárjuk fel, míg a „A szép akasztott” – id. Andrássy Gyula élete című írásunkban a dualizmus első miniszterelnökének életet mutatjuk be.

Ajánljuk még: A sajtószabadság ügye a reformkorbanKossuth Lajos azt üzente

16. Az ENSZ és az Európai Unió

A második világháború után életre hívott Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya ötvözi a megelőző korok szabadságról és jogokról alkotott felfogását a modern kor igényeivel. Arról, hogy ez pontosan, hogyan valósul meg a Hetvenéves az ENSZ Emberi Jogok Alapokmánya avagy az emberi jogok és nagyhatalmi érdekek kérdése a posztmodern világban című cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

17. A rendszerváltozás Magyarországon

A gazdagréti családok életét bemutató mára kultikussá vált teleregény maga a rendszerváltás, minden reményével, nehézségével és csalódásával. A „Rosszkor születtünk. És nem a legjobb helyre.” – sóhajok a rendszerváltásról a Szomszédok c. teleregényben című cikkünk elemzéséből kiderül, hogy mit árul el Mágenheimék élete a rendszerváltás idejének Magyarországáról.

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

19. A világvallások és összehasonlításuk (brahmanizmus, buddhizmus, zsidó vallás, kereszténység, iszlám)

Világunk megismerésének elengedhetetlen eleme, hogy tisztában legyünk az évezredek óta az emberek földi létét meghatározó vallásokkal. Az iszlám valláshoz való ismereteink bővítéséhez a Mit tanít(s)unk az iszlámról? című írásunkat ajánljuk, ami kontextusba helyezi a vallás jelentőségét a múltban és jelenünkben.

Az Olajcsoda az izraelita sajtó hasábjain – a chanuka és a közösségi emlékezet című cikkünk a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepének történetét tárja fel.

A témához ajánljuk továbbá A Ben-Hur (2016) című film történészszemmel című írást, ami a 19. század egyik legmeghatározóbb keresztény könyvének tartott történet filmes újrafeldolgozását elemzi, és szolgál érdemi információkkal Jézus Krisztus életére vonatkozóan.

20. Hatalommegosztás a középkorban (középkori város, rendiség)

Az I. témakör kapcsolódó tételénél már ajánlottuk ezen cikkeinket, melyek támpontul szolgálhatnak ennek a tételnek kidolgozásához is: Piac- és vásártartási szokások a középkori Nyugat-Európában és Kik voltak a cégéres gazemberek? Avagy néhány szó a középkori reklámokról.

21. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem)

Az „Inkább látnálak titeket holtan, mint az új szektához csatlakozva.” – II. Ferdinánd és a vallási intolerancia című írásunk ehhez a tételhez is jól használható, bemutatva a Habsburg udvar és a magyar rendek vallási alapon (is) húzódó ellentétét.

A reformáció, mint az egyetemes történelem egyik legvitatottabb jelensége, a kora újkori Európa szellemi formálódásának sarokkövévé vált. A reformáció és a német vallásháborúk című írásunk részletes alapossággal mutatja be az összetett folyamat fogalmi kereteit és kezdeti eseményeit.

A reformált keresztény felekezetek közül a svájci irányzat Franciaországban is elterjedt és olyan vallásháborúk és királyi intézkedések sorozatának elindítójává vált, amelyek hosszú távon hatással voltak az ország fejlődésének irányára is. Ezen eseményeket mutatja be A francia vallásháborúk története és következményei című írásunk.

22. A 19. század eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus)

A 19. század Közép-Kelet-Európákban a türelmetlen és szűklátókörű nacionalizmusok időszaka a volt, a nemzetállami ideák ezen keretek között értelmezhetetlenek voltak. Ezt az összeegyeztethetetlen konfliktust dolgozza fel A választás béklyójában – Gondolatok a 19. századi szlovák és magyar nacionalizmusokhoz című írásunk.

23. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk (sztálini diktatúra, olasz fasizmus, náci Németország)

Az Olaszországban egy évszázaddal ezelőtt Mussolini jóvoltából hatalomra került eszmerendszerről konferenciát rendeztek nemrég, amelyről Száz éve született a fasizmus címmel jelent meg beszámoló honlapunkon. Az írás az előadások leiratán keresztül több oldalról mutatja be a fasizmust.

Könyvtárnyi irodalma van a nácizmusnak és a középiskolai történelemkönyvek is behatóan foglalkoznak a német szélsőjobboldali idealizmussal. Az eszmerendszerről A diktatúra anatómiája – Carl Schmitt, a nácizmus koronajogásza címmel készült egy előadásbeszámoló, mely egy eddig kevésbé ismert szereplőjét mutatja be a hitleri Németországnak.

Az októberi forradalom „második embere”, Lev Trockij, aki Lenin után az egyik legtekintélyesebb bolsevik vezető volt, a hatalomátvétel után tíz évvel gyakorlatilag számkivetetté vált. Az egyik legellentmondásosabb bolsevik vezető életútját bemutató A Trockij-gyilkosság című cikkünk jól példázza a sztálini diktatúra kegyetlenségét.

Ajánljuk még: A Marcia su Roma és háttereA Mein Kampf újbóli kiadatásáért vívott harc

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

24. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században

A mohácsi tragikus csatavesztés után csak idő kérdése volt, hogy az Oszmán Birodalom mikor hatol be a Magyar Királyság szívébe. A teljes hódoltatás Buda elfoglalásával vette kezdetét, ennek a szövevényes eseménysornak a történetét mutatja be a Miért került Buda török kézre közel fél évezrede ezen a napon? című írásunk.

A magyar-török konfliktus túlmutatott a két hatalom közötti ellentéten, nemzetközi konfliktusok érdekszférája is volt egyben. A pápaságnak az oszmánok kiűzésében játszott szerepét mutatja be A másik Ince. A Szentszék politikája a törökellenes visszafoglaló háború utolsó évtizedében című cikkünk.

„Alulnézetből:” Létezett-e a Magyar Királyság 1526-1699 között? című írásunk címébe foglalt kérdésére politikatörténeti szempontból határozott igenlő válasz adható, azonban mi a helyzet, ha a kor jobbágyának szempontjából vizsgáljuk az időszakot? A részletes válasz kiderül a cikkből.

Ajánljuk még: Egy mítosz nyomában – A sosemvolt nándorfehérvári hős, Dugovics Titusz, Rövid életkép a hosszú háborúból (1591–1606)Savoyai Jenő és a zentai csata: A török kor vége Magyarországon

25. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között (harmincéves háború, örökösödési háborúk, napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus)

Az Erdélyi Fejedelemség 17. századi története, ahogy a kontinens szinte minden államáé nem volt mentes a fegyveres konfliktusoktól. Ez a korszak nem egy ambiciózus vezetőt adott a történelemnek, közéjük tartozott II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki nem csak mert nagyot álmodni, ezt tettekkel is bizonyította, ezt mutatja be a II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata című írásunk.

Napóleon is azon történelmi alakok táborát gyarapítja, aki nem volt híján a nagyravágyásnak. Nagyhatalmi politikájának közép-európai hadszínteréről sok szó esik a történelem órákon, azonban az ibériai hadszíntér méltatlanul kevesebb figyelmet kap. Ezt az űrt töltheti be a Bonapartizmus Ibériában: Értelmetlen küzdelem a spanyol trónért avagy Zaragoza második ostroma című cikkünk.

A napóleoni háborúk idején nem nagyon találni olyan államot Európában, amelyet ilyen vagy olyan formában nem érintett volna a konstans hadiállapot. Nem kivétel ez alól Magyarország sem, ugyan hazánk csak egyszer volt konkrét hadicselekmény helyszíne, de ettől még több magyar vonatkozása is van a háborúk nagyjából 15 éven át tartó korszakának, ezt járja körül A napóleoni háborúk és Magyarország című írásunk.

26. Németország története és külpolitikai törekvései a 19. század közepétől 1919-ig

A kisnémet egység létrejöttének fő letéteményesének, Otto von Bismarcknak a kevéssé ismert magyarországi látogatásáról szól Amikor Bismarck Magyarországon járt című írásunk, amelyből kiderül, hogy milyen szerepet tulajdonított a magyaroknak.

27. Az első világháború és következményei Magyarországon (Magyarország az első világháborúban, őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, trianoni béke)

Az I. világháború és következményeinek magyarországi története kapcsán is abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sok kiváló írás született a témában, ezek közül ismét a teljesség igénye nélkül ajánlunk néhányat.

Gróf Károlyi Mihály, az első magyar (nép)köztársaság miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke, a huszadik századi magyar történelem egyik kétségtelenül ellentmondásos és megosztó alakja. A személye és tevékenysége körüli viták ma sem csitulnak, a róla kialakult kép nem lehet sem fehér, sem fekete. Az életének egy szakaszát bemutató A vörös grófnő (1984) című film történészszemmel című cikkünk segíthet az ítéletalkotásban.

A 133 napról száz év után – A Tanácsköztársaság emlékezete című írásunk egy beszámoló egy olyan kerekasztal-beszélgetésről, amelynek történész résztvevői az események mai értelmezésének kérdéseit boncolgatták, és járták körül a vitás kérdéseket szigorú szakmaisággal.

Ahogyan minden rendszerváltás, így a Tanácsköztársaság bukása után is felmerült a rendszer bűnösnek tekintett cselekedeteiért történő felelősségre vonás igénye. Azt, hogy a hatalomra jutott elit milyen jogszabályok alapján kívánta ezeket lefolytatni, és ezek milyen morális kérdésekhez vezettek, A tanácsköztársaság szereplői ellen lefolytatott bűnperek című cikkünkben írunk.

Ajánljuk még: Magyar hadifoglyok Olaszországban a Nagy Háború idején, Út a győzelemhez vagy a méltányos békéhez? – A caporettói áttörés hátországi sajtóképe1919 forró tavasza a pesti Múzeumkertben

28. A második világháború (egyetemes és magyar történelem)

A teljesség igénye nélkül ajánlunk a II. világháborúhoz kapcsolódó írásokat ehhez a tételhez a rengeteg témába vágó színvonalas cikkeink közül. A világégés egyik legellentmondásosabb magyar vonatkozású eseménysorozatát, az ún. hideg napokat dolgozza fel Hideg és még hidegebb napok – Razzia és megtorlás a Délvidéken (1942–1945) című írásunk.

Auschwitz neve a világ minden táján egyet jelent a náci terrorral és népirtással. Az egykori haláltáborról készült, hátborzongató képekkel illusztrált KL Auschwitz-Birkenau: „Minden idők legnagyobb embermegsemmisítő intézménye” című cikkünk részleteibe menően mutatja be a valóságos táborkomplexumot és annak rettenetes mindennapjait.

1945. augusztus 6-án új fejezet kezdődött az emberiség történelmében: egy amerikai repülőgép Hirosimában bevetette egy új kísérleti fegyvert, az atombombát. Erről és a három nappal későbbi nagasaki támadásról készült kiállításról szóló beszámoló, az Én lettem a halál, világok pusztítója címmel került fel honlapunkra.

Ajánljuk még: A II. világháborús magyarországi légiháború és a magyar zsidók deportálásának kapcsolataiFranco „nem harcoló országa” és a második világháborúAz 1945. januári magyar fegyverszüneti egyezmény

29. A kétpólusú világrend (kialakulása, jellemzői, a két blokk berendezkedése, konfliktusok, szétesése)

A második világháború utáni években megfogalmazódó katonai szövetség és védelmi együttműködés igényét, a történelem során a legtöbb esetben a kényszer, illetve egy nagy külső fenyegetés hívta életre, a NATO-t nevezetesen a világháborúban győztes új hatalomként bejelentkező kommunista Szovjetunió rémképe. Arról, hogy miért nevezhetjük az Észak-atlanti Szövetséget a történelem legsikeresebb katonai szövetségének, a Hetvenéves a NATO: Egy egyedülálló védelempolitikai sikertörténet című írásunkban elemeztük.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményei a hidegháborús konfliktusok közepette kevéssé érték el a nyugati hatalmak ingerküszöbét, így a kommunista nagyhatalom gyakorlatilag a nemzetközi figyelem megléte nélkül vethetett véget a harcoknak. Az utolsó napok eseményeit mutatja be A Forgószél hadművelet – az 1956-os forradalom leverésének története című írásunk.

1968-as ún. prágai tavasz a hidegháború egyik kulcseseménye volt. A Csehszlovákiában kialakuló társadalmi és politikai változások a keleti blokk többi vezetőjének is felkeltette a figyelmét. A katonai intervenció magyar részvétellel zajlott, ennek körülményeiről szól a Magyar részvétel a Csehszlovákia elleni intervencióban című cikkünk.

Ajánljuk még: Hetvenéves a NATO: Gondolatok egy érdekházasság múltjáról, jelenéről és jövőjérőlAmerikai és szovjet vadászgépek Koreában és VietnámbanAz Öböl-háború

30. A „harmadik világ” (a gyarmati rendszer felbomlása, a fejlődő országok problémái)

A politikai mozgalmak harca India függetlenségéért már a 19. század közepén megkezdődött, a folyamat azonban a 20. század első felében érte el csúcspontját, komoly problémát okozva ezzel a brit kormányzatnak. E hosszú út egyik állomása volt az 1945-ös Wavell-terv, amelyet részleteiben az „Indiának sebészeti beavatkozásra van szüksége”: A Wavell-terv és az indiai önkormányzat kérdései című írásunkban elemeztünk.

Egyiptom 1952 nyarán nyerte vissza teljes szuverenitását, ám ehhez az ország lakosainak hosszú utat kellett bejárniuk, hogy nem kevés áldozat árán elérjék a külső hatalom, és az annak alávetett vezetés távozását az állam területéről. A szabadsághoz vezető út mérföldköveit bemutató cikkünk Egy korszakváltás kezdete: Az 1952-es egyiptomi forradalom és előzményei címmel olvasható honlapunkon.

Franciaország a 19. század végére teljesen a függése alá helyezte, a korábban is sokszor idegen hatalmak által befolyás alá vont. Algériát. Az egy és oszthatatlan állam létrejöttére 1962-ig kellett várni, mely bővelkedett véres háborúkban. Ezt a folyamatot járja körül a Küzdelem a független és szabad Algériáért címmel megjelent írásunk.

Jó készülést és sikeres érettségit kívánunk!

Ezt olvastad?

Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia