Háromszáz kerek történelmi évforduló 2020-ban

Rendkívül sokunk érdeklődik az évfordulók iránt. Az Újkor.hu erre tekintettel évek óta összegyűjt az újév első napjaiban olyan évfordulókat, amelyek nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. 2020-ban a teljesség igénye nélkül is számtalan jubileumi alkalom kínálkozik, amely ihletet adhat előadások, konferenciák, tudományos és kulturális rendezvények megszervezéséhez, a történelem érettségi témaköreinek „megjóslásához”, országos versenyek témaválasztásához vagy akár újabb kiadványok megjelenéséhez. Jelen cikkben az év minden hónapjára kínálunk történelmi jelentőséggel bíró, múltbeli történéseket; legyen szó egy jeles személy születéséről, haláláról, akár háború sorsát eldöntő csatáról vagy békekötésről, rendszerváltozásokról, koronázásokról, katasztrófákról és más rendkívüli eseményekről. A következőkben huszonöt-huszonöt évfordulót gyűjtöttünk egybe az év minden hónapjára.

Január

25 éve, 1995. január 1-jén hunyt el Wigner Jenő Nobel-díjas magyar származású amerikai fizikus, az atomenergia felszabadításának és békés felhasználásának egyik úttörője, a világ első reaktormérnöke.

100 éve, 1920. január 2-án született Isaac Asimov orosz származású amerikai sci-fi író, aki népszerű művei révén világhírnévre tett szert.

55 éve, 1965. január 4-én hunyt el T. S. Eliot amerikai születésű, később Angliában letelepedő irodalmi Nobel-díjas költő, drámaíró és kritikus.

400 éve, 1620. január 8-án, a pozsonyi országgyűlés felajánlotta Bethlen Gábornak a királyi címet, ám ő csak a Magyarország fejedelme titulust fogadta el.

220 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos István magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, egyetemi professzor, az elektrotechnika úttörője.

50 éve, 1970. január 11-én hunyt el Latabár Kálmán színművész, komikus.

75 éve 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. (A temetése kapcsán érdekes előadás hangzott el ezen a konferencián.)

Isaac Asimov (forrás: Wikipedia), a moszkvai fegyverszüneti egyezmény sajtóhíre (forrás: MaNDa), George Orwell (forrás: Wikipedia), Bethlen Gábor (forrás: Wikipedia), Auschwitz-Birkenau (fotó: Gyenes Andrea), Winston Churchill (forrás: Pixabay)

100 évvel ezelőtt, 1920. január 16-án hunyt el Krenner József mineralógus, ásványkutató, az MTA tagja, akinek a nevét a krennerit ásványnév is őrzi.

750 éve, 1270. január 18-án elhunyt Árpád-házi Szent Margit (1242–1270) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje, akiről a Margit-sziget a nevét kapta.

75 éve, 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg megszállta Budapest pesti oldalát.

700 éve, 1320. január 20-án I. Ulászló lengyel király trónra lépése (1333-ig uralkodott).

75 éve, 1945. január 20-án írták alá Moszkvában a fegyverszüneti megállapodást a szövetséges hatalmak és a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány között.

100 éve, 1920. január 20-án született Federico Fellini (1920–1993) olasz filmrendező és forgatókönyvíró.

200 éve, 1820. január 21-én született Hunfalvy János, a magyar földrajztudomány egyik alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

70 évvel ezelőtt, 1950. január 21-én hunyt el George Orwell angol író, az Állatfarm, az 1984 és más regények szerzője.

100 éve, 1920. január 24-én hunyt el Amedeo Clemente Modigliani (1884–1920) olasz szobrász és festő. A 20. századi avantgárd jellegzetes képviselője, a párizsi iskola (École de Paris) tagja.

55 éve, 1965. január 24-én hunyt el Sir Winston Churchill brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között.

120 éve, 1900. január 25-én született Fekete István író, a Kele, a Lutra, a Hú, Tüskevár, a Téli berek, a Vuk és más népszerű regények szerzője. 1970. június 23-án, 50 éve hunyt el, azaz kettős kerek évfordulós idén.

110 évvel ezelőtt, 1910. január 26-án született Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.

80 éve, 1940. január 27-én hunyt el Isaac Babel ukrán származású szovjet író, drámaíró, újságíró.

75 éve, 1945. január 27-én hunyt el munkaszolgálatosként Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg jegyzett regények szerzője.

75 éve, 1945. január 27-én a szovjet Vörös Hadsereg elfoglalta és felszabadította az Auschwitz-i és Birkenau-i koncentrációs táborokat.

65 éve, 1955. január 28-án hunyt el Török Sophie, született Tanner Ilona Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége.

200 éve, 1820. január 29-én elhunyt III. György brit uralkodó (1760–1820). Nagy-Britanniában addig példátlan hosszúságú, 59 éves uralkodása alatt országa számos fegyveres konfliktusban vett részt; nem csak Európában, de távoli kontinenseken is. Trónra lépésekor az Egyesült Királyság a hétéves háborúban legyőzte Franciaországot és megszerezte amerikai gyarmatait. Később az amerikai brit gyarmatok egy része sikeres függetlenségi harcot vívott és létrejött az Egyesült Államok. Szintén az uralkodása alatt vívta Nagy-Britannia a harcát napóleoni Franciaországgal, míg 1815-ben a waterlooi csatában sikerült végső győzelmet aratnia.

  1. január 30-án, 25 éve hunyt el Gerald Durrell brit zoológus, író.

 

Február

50 évvel ezelőtt, 1970. február 1-jén hunyt el Rényi Alfréd, iskolateremtő magyar matematikus, aki megalapította és haláláig vezette az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetét, amely ma Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetként az ő nevét viseli.

100 éve, 1920. február 2-án elhunyt Szinyei Merse Pál (1845–1920) híres magyar festőművész, politikus, országgyűlési képviselő.

90 éve, 1930. február 3-án született Csoóri Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus.

80 évvel ezelőtt, 1940. február 4-én végezték ki Nyikolaj Ivanovics Jezsov szovjet politikust, belügyi népbiztost.

75 évvel ezelőtt, 1945. február 4-én kezdődött a február 11-ig tartó jaltai konferencia, amely a második találkozó volt a három nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió vezetői között a második világháború folyamán.

75 évvel ezelőtt, 1945. február 6-án született Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző, emberi jogi aktivista.

100 éve, 1920. február 7-én született Béres József biokémikus, Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp feltalálója.

95 éve, 1925. február 8-án született Jack Lemmon, kétszeres Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész, filmrendező.

110 éve, 1910. február 12-én született Erdey László Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, a Műegyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője, az analitikai kémia nemzetközi hírű tudósa.

200 éve, 1820. február 13-án született Jakab Elek történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, akadémikus.

75 éve, 1945. február 13-án a Vörös Hadsereg győzelmével véget ért Budapest ostroma.

75 éve, 1945. február 13-án a szövetségesek légiereje megkezdte Drezda három napig tartó szőnyegbombázását.

45 évvel ezelőtt, 1975. február 14-én hunyt el Julian Huxley angol biológus, zoológus, szakíró, humanista, az UNESCO első főigazgatója.

165 éve, 1855. február 15-én hunyt el Teleki József gróf nyelvész, történész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója, első elnöke, az MTA Könyvtárának megalapítója, Erdély főkormányzója.

Csoóri Sándor (forrás: Fortepan), szovjet katonák a budapesti Apponyi téren (forrás: Fortepan), Bob Marley (forrás: Wikimedia), Teleki József (forrás: Wikimedia), jaltai találkozó (forrás: Wikimedia), Jósika Miklós Ábrányi Lajos festményén (forrás: Wikimedia)

75 éve, 1945. február 19-én kezdetét vette az Ivo Dzsimai csata (1945. február 19. – március 26.), melyet az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Birodalom vívott egymással a második világháborúban, a csendes-óceáni hadszíntéren. A harcokban kb. 70 000 amerikai és 22 000 fős japán hadsereg vett részt. A túlerőben lévő amerikaiak által „Elkülönülés hadműveletnek” (Operation Detachment) nevezett támadás eredményeként elfoglalták Ivo Dzsima szigetét. Ettől kezdve használni tudták az ott található, kulcsfontosságú repülőtereket.

50 évvel ezelőtt, 1970. február 19-én hunyt el Révay József Baumgarten-díjas magyar író, irodalomtörténész, műfordító, klasszika-filológus, egyetemi tanár.

40 éve, 1980. február 19-én hunyt el Ronald Belford Scott, ismertebb nevén Bon Scott, skót születésű ausztrál zenész. Az AC/DC nevű együttes énekeseként és szövegírójaként vált világhírűvé.

230 évvel ezelőtt, 1790. február 20-án hunyt el II. József (1741–1790), a „kalapos” magyar király (1780–1790). Utódja II. Lipót lett.

60 éve, 1960. február 20-án hunyt el Sir Charles Leonard Woolley angol régész, a mezopotámiai Ur városának feltárója.

55 éve, 1965. február 21-én Malcolm X amerikai emberjogi aktivista merénylet áldozata lett.

120 évvel ezelőtt, 1920. február 22-én született Luis Buñuel spanyol születésű mexikói filmrendező. A társadalmi igazságtalanság, indokolatlan kegyetlenség, vallási túlbuzgóság és az erotika témáit megszállott makacssággal feldolgozó, eredeti stílusú rendező, aki különleges helyet foglal el a filmművészetben.

40 éve, 1980. február 22-én hunyt el Oskar Kokoschka osztrák expresszionista festő, grafikus, drámaíró és költő.

155 éve, 1865. február 27-én hunyt el Jósika Miklós író, újságíró, a magyar romantikus regény megteremtője.

120 éve, 1900. február 27-én alakult meg az FC Bayern München.

60 évvel ezelőtt, 1960. február 27-án hunyt el Asbóth Oszkár magyar feltaláló, gyárigazgató, aviatikus.

 

Március

100 éve, 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta.

185 évvel ezelőtt, 1835. március 2-án hunyt el I. Ferenc (1768–1835) magyar király (1792–1835). Utódja V. Ferdinánd lett.

150 éve, 1870. március 2-án avatták fel a Budavári Siklót a Budavári Palota megközelítésére szolgáló eszközt, amely Európa másodikként megépített ilyen szerkezete volt. Az eredetileg gőzüzemű siklót Széchenyi Ödön, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. Széchenyi Ödön a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön ki.

45 éve, 1975. március 3-án hunyt el Németh László Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró.

150 éve, 1870. március 5-én született Székely Aladár (1870–1940) fényképész, a magyarországi fotográfia egyik kiemelkedő szakembere, úttörője.

250 éve, 1770. március 5-én történt a bostoni sortűz (Boston Massacre), amely az amerikai függetlenségi háború egyik előzményének is tekinthető. A Bostonban lévő brit katonák a dühöngő tömegbe lőttek a King Streeten, aminek következtében öt ember meghalt és többen megsebesültek. A kibontakozó konfliktus felerősítette a brit ellenes érzelmeket és előkészítette az utat az amerikai forradalomhoz.

175 éve, 1845. március 6-án jelent meg Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a János vitéznek az első kiadása.

100 éve, 1920. március 7-én hunyt el Fabinyi Rudolf, a Kolozsvári Tudományegyetem vegyészprofesszora, majd rektora, az MTA tagja, tudományszervező, az első magyar nyelvű kémiai szakfolyóirat – a Vegytani Lapok – alapítója, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke

40 éve, március 8-án hunyt el Bruckner Győző kémikus, gyógyszervegyész, a magyarországi szerves kémia kimagasló jelentőségű alakja, az MTA tagja.

75 éve, 1945. március 8-án hunyt el a munkaszolgálatba hurcolt Sárközi György költő, író, műfordító, folyóirat-szerkesztő, a népi írók mozgalmának egyik vezető egyénisége.

250 éve, 1770. március 8-án született Pápay Sámuel nyelvész, tanár, ügyvéd, az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténet szerzője.

45 évvel ezelőtt, 1975. március 11-én hunyt el Várkonyi Nándor magyar író, szerkesztő, könyvtáros, kultúrtörténész.

35 éve, 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot választották meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává.

45 éve, 1975. március 13-án hunyt el Ivo Andrić boszniai származású Nobel-díjas író, költő, közéleti személyiség.

110 éve, 1910. március 14-én született László Gyula történész, régész, egyetemi tanár.

55 éve, 1965. március 15-én hunyt el Kniezsa István Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, az MTA tagja.

A Budavári Sikló (forrás: Wikipedia), Serédi Jusztinián hercegprímás fogadja Radnai Miklóst, az Operaház igazgatóját (forrás: Fortepan), I. Ferenc (forrás: Wikimedia), Mark Chagall (forrás: Wikipedia), Horthy Miklós megérkezik a Parlamentbe 1920. március 1-jén (forrás: Wikipedia), Fabinyi Rudolf (forrás: Wikipedia)

30 éve, 1990. március 16-án kezdődtek meg a „fekete március” eseményei Marosvásárhelyen.

120 éve, 1900. március 19-én született Frédéric Joliot-Curie Nobel-díjas kémikus és világhírű atomfizikus.

250 éve, 1770. március 20-án született Friedrich Hölderlin német író, költő.

110 éve, 1910. március 23-án született Kuroszava Akira japán filmproducer, forgatókönyvíró.

75 éve, 1945. március 24-én hunyt el Magyary Zoltán egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője.

75 éve, 1945. március 26-án hunyt el David Lloyd George brit politikus, 1916–22-ig a Brit Birodalom hadügyminisztere, miniszterelnöke.

175 éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen gépészmérnök, a fizikai Nobel-díj első kitüntetettje 1901-ben, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője.

35 éve, 1985. március 28-án hunyt el Marc Chagall orosz–zsidó származású honosított francia festőművész, a modern festészet kiemelkedő alakja.

75 éve, 1945. március 29-én hunyt el Serédi Jusztinián bencés szerzetes, tudós, egyházjogász, érsek, bíboros, hercegprímás, a magyar katolikus egyház vezetője 1927 és 1945 között, 1933-tól 1945-ig a Szent István Akadémia elnöke.

 

Április

600 éve, 1420. április 1-jén született I. György (1420–1471) cseh király, Csehország egyetlen huszita királya.

75 éve, 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények – legalábbis az 1989 előtti szakirodalom szerint.

500 éve, 1520. április 6-án hunyt el Raffaello (Raffaello Santi) olasz festő és építész.

530 éve, 1490. április 6-án hunyt el I. (Hunyadi) Mátyás magyar király.

200 éve, 1820. április 7-én született Klapka György honvédtábornok.

350 éve, 1670. április 9-én I. Rákóczi Ferenc (1645–1676) vezetésével kirobbant a felső-magyarországi felkelés, mikor Sárospatakon elfogatta az őt felkereső (később világhírűvé váló) Rüdiger Starhemberg tokaji várparancsnokot és tisztjeit, akiket Regécz várába záratott. A Rákóczi-név hatására Felső-Magyarországon egyre többen csatlakoztak a felkeléshez, ám a rosszul előkészített mozgalom az év nyarára összeomlott, végül június első felére a császári seregek felszámolták.

155 éve, 1865. április 9-én Robert E. Lee tábornok fegyverletételével befejeződött az amerikai polgárháború.

115 éve, 1905. április 11-én született József Attila Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

120 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor magyar költő, újságíró, író.

75 éve, 1945. április 12-én hunyt el Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöke.

350 éve, 1670. április 13-án elfogták és Bécsújhelyre hurcolták Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet.

325 éve, 1695. április 13-án hunyt el Jean de La Fontaine francia író, meseköltő.

135 éve, 1885. április 13-án született Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár, akadémikus, marxista gondolkodó, kommunista politikus.

155 éve, 1865. április 15-én vesztette életét az ellene április 14-én elkövetett merénylet következtében Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke.

Klapka György (forrás: Wikipedia), Wesselényi Miklós (forrás: Wikipedia), Máray Sándor (forrás: Wikimedia), Abraham Lincoln (forrás: Wikipedia), Mátyás király fogadja a pápai követeket Benczúr Gyula festményén (forrás: Wikimedia), József Attila (forrás: Wikimedia)

300 éve, 1720. április 16-án II. Rákóczi Ferenc és a kuruc emigráció a törökországi Rodostóba költözött.

155 éve, 1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc húsvéti cikke.

50 éve, 1970. április 16-án hunyt el Veres Péter magyar író, politikus, honvédelmi miniszter 1947–1948 között.

65 éve, 1955. április 18-án hunyt el Albert Einstein fizikai Nobel-díjas elméleti fizikus, a relativitáselmélet kidolgozója.

25 éve, 1995. április 20-án hunyt el Milovan Đilas montenegrói szerb születésű kommunista partizánvezér, jugoszláv politikus, társadalomtudós.

170 éve, 1850. április 21-én hunyt el ifjabb báró Wesselényi Miklós, az országgyűlési főrendiház vezéregyénisége, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa.

150 éve, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Uljanov, közismertebb nevén Lenin (1870–1924) orosz ügyvéd, forradalmár, politikus; a 20. századi történelem egyik nagyhatású alakja, a Szovjetunió első vezetője.

100 éve, 1920. április 24-én született Zenthe Ferenc, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Nemzet Színésze.

200 éve, 1820. április 27-én született Herbert Spencer a neves angol filozófus, biológus, antropológus.

75 éve, 1945. április 28-án végezték ki Benito Mussolini („Il Duce”), olasz fasiszta diktátort.

125 éve, 1895. április 29-én született Nemes Tihamér gépészmérnök, postamérnök, a távközlés, a képátvitel és a televíziózás kiemelkedő kutatója, a kibernetika egyik hazai úttörője.

75 éve, 1945. április 30-án lett öngyilkos Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője, a Harmadik Birodalom diktátora.

 

Május

400 éve, 1620. május 1-jén született Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, a 17. század egyik meghatározó magyar politikusa.

100 éve, 1920. május 1-jén hunyt el Munkácsy Mihály magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.

750 éve, 1270. május 3-án elhunyt IV. Béla (1206–1270) magyar király (1235–1270), Árpád-házi uralkodó. Nevéhez fűződik a kunok betelepítése, uralkodása idején belviszály és háborúk sújtották az országot, illetve 1241–1242-ben bekövetkezett a tatárjárás. A történeti hagyomány a „második honalapítónak” is nevezi újjáépítő munkássága folytán.

75 éve, 1945. május 3-án a mauthauseni koncentrációs táborban hunyt el Garay János olimpiai bajnok vívó.

40 éve, 1980. május 4-én hunyt el Josip Broz Tito horvát származású politikus, kommunista partizánvezér, a szocialista Jugoszlávia elnöke.

315 évvel ezelőtt, 1705. május 5-én hunyt el I. Lipót (1640–1705), a harmadik leghosszabb ideig uralkodó magyar király (1657–1705), akihez Buda visszafoglalása is kötődik. Utódja I. József lett, aki 1711-ig uralkodott.

275 éve, 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a jászkun redemptióról szóló diplomát.

75 éve, 1945. május 7-én Németország részéről a feltétel nélküli megadás aláírásával és a kapituláció másnapi, május 8-i hatályba lépésével Európában véget ért a második világháború.

70 éve, 1950. május 7-én nyitották meg a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret (ma Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér).

300 éve, 1720. május 11-én született Münchhausen báró (Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen) német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással és a lódítással forrott össze. A neki tulajdonított kalandok előbb gyűjteményben jelentek meg, majd az írók is lecsaptak a témára. Münchhausen báró csodálatos utazásai és kalandjai hatalmas sikert arattak.

200 éve, 1820. május 12-én született Florence Nightingale, a betegápoló-képzés kiemelkedő alakja, a matematikai statisztika kutatója.

175 éve, 1845. május 12-én hunyt el Batsányi János magyar költő.

100 éve, 1920. május 13-án hunyt el Lóczy Lajos magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA tagja.

25 éve, 1995. május 14-én hunyt el Kozmutza Flóra magyar pszichológus, Illyés Gyula felesége, József Attila kezelője, utolsó szerelme.

300 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa (1720–1792) híres magyarországi születésű csillagász, matematikus, fizikus, számos 18. századi tudományos mű szerzője.

Zrínyi Miklós (forrás: Wikipedia), Kozmutza Flóra és Illyés Gyula (forrás: Wikipedia), Mikszáth Kálmán (forrás: Wikipedia), IV. Béla szobra a budapesti Hősök terén (forrás: Wikimedia), II. János Pál pápa (forrás: Fortepan), Florence Nightingale (forrás: Wikimedia)

100 éve, 1920. május 16-án XV. Benedek pápa szentté avatta Jeanne d’Arcot, akinek ünnepnapja május 30. lett.

625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Anjou-házi Mária magyar királynő, Nagy Lajos király leánya, az első magyar női uralkodó.

250 éve, 1770. május 16-án Habsburg-Lotaringiai Mária Antónia Jozefa Johanna főhercegnő (ismertebb nevén Marie Antoinette) feleségül ment Bourbon Lajos Ágost francia trónörököshöz, a későbbi XVI. Lajoshoz. A köztársasági Forradalmi Törvényszék hazaárulás vádjával perbe fogta és guillotine általi halálra ítélte őket. Férjét, a trónfosztott királyt 1793. január 21-én, őt október 16-án a Forradalom terén (a mai Concorde téren) kivégezték.

100 éve, 1920. május 18-án született Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa, aki 1978-tól 2005-ös haláláig vezette a katolikus egyházat.

225 éve, 1795. május 20-án végezték ki a magyar jakobinus mozgalom öt tagját, Martinovics Ignácot, Sigray Jakabot, Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet és Laczkovics Jánost.

110 éve, 1910. május 27-én hunyt el Robert Koch német orvos, mikrobiológus, a bakteriológia egyik megalapítója. 1905-ben a tuberkulózis kórokozójának felfedezéséért orvostudományi Nobel-díjban részesült.

110 éve, 1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA tagja.

100 éve, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász; a játékelmélet, azon belül is főként a nem teljes információs játékok kutatója.

60 éve, 1960. május 30-án hunyt el Borisz Leonyidovics Paszternak irodalmi Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író, a Doktor Zsivágó című regény szerzője.

90 éve, 1930. május 31-én született Clint Eastwood amerikai színész, Oscar- és Golden Globe-díjas filmrendező és producer.

 

Június

240 éve, 1780. június 2-jén született Carl von Clausewitz porosz katonatiszt, hadtörténész, befolyásos katonai teoretikus; legismertebb munkája a hadtudomány egyik alapműve, a többkötetes A háborúról (Vom Kriege).

95 éve, 1925. június 3-án született Tony Curtis magyar származású amerikai színész.

50 éve, 1970. június 3-án hunyt el Trencsényi-Waldapfel Imre klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

40 évvel ezelőtt, 1980. június 3-án Valerij Kubaszov parancsnok és Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós űrutazásuk nyolcadik napján a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén visszatértek a Földre, és sikerrel landoltak Zsezkazgan városától 140 kilométerre.

100 éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést.

120 éve, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

70 éve, 1950. június 6-án hunyt el Bánffy Miklós, az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család jeles tagja, politikus, külügyminiszter, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező.

500 éve, 1520. június 7–24. között került sor VIII. Henrik angol király (1509–1547) és I. Ferenc francia király (1515–1547) találkozójára Flandriában, az Aranybrokát Mezőn (Field of the Cloth of Gold/Camp du Drap d’Or). A találkozón a francia uralkodó szövetségre kívánt lépni VIII. Henrikkel, ám a terve kudarccal végződött. Thomas Wolsey, York bíboros érseke lebeszélte urát arról, hogy lányát, a későbbi I. (Véres) Mária angol királynőt (1553–1558) a trónörököshöz, a későbbi II. Henrik francia királyhoz (1547–1559) adja feleségül.

210 éve, 1810. június 7-én született Dreher Antal osztrák nagyiparos, a magyar sörgyártás egyik úttörője.

150 éve, 1870. június 9-én hunyt el Charles Dickens angol író. Egyesek szerint a viktoriánus kor egyik legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Világszerte ismert művei közé tartozik a Twist Olivér, Copperfield Dávid és a Karácsonyi ének.

130 éve, 1890. június 11-én született Dálnoki Miklós Béla honvéd vezérezredes, 1944–1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke.

50 éve, 1970. június 11-én hunyt el Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij, orosz ügyvéd, politikus, 1917-ben az Ideiglenes Kormány vezetője.

500 éve, 1520. június 15-én X. Leó pápa kiadja “Exsurge, Domine…” kezdetű bulláját Luther ellen, melyben elrendeli, hogy Luther írásait nyilvánosan égessék el, és kiközösítéssel fenyegeti meg a szerzőt, ha 60 napon belül vissza nem vonja tételeit.

Dreher Antal (forrás: Wikipedia), A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében, 1920. június 4. (forrás: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques), ifj. Andrássy Gyula (forrás: Wikipedia), Jonas Salk (forrás: Wikimedia), Dálnoki Miklós Béla (forrás: Wikipedia), Charles Dickens (forrás: Wikimedia)

90 éve, 1930. június 16-án született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar származású filmoperatőr.

130 éve, 1890. június 18-án született Ferenczy Béni Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus, valamint ikertestvére, Ferenczy Noémi gobelin- és festőművész.

170 éve, 1850. június 22-én született Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja, az iszlám kultúra nemzetközi rangú kutatója.

80 éve, 1940. június 22-én írták alá a második compiègne-i fegyverszüneti egyezményt a Harmadik Birodalom és a Francia Köztársaság képviselői.

25 éve, 1995. június 23-án hunyt el Jonas Edward Salk, a járványos gyermekbénulás (paralízis) elleni vakcina kidolgozója.

130 éve, 1890. június 24-én született Baktay Ervin (sz. Gottesmann Ervin) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, az indiai művészet és kultúra, valamint Kőrösi Csoma Sándor útjának és indiai emlékeinek kutatója.

70 éve, 1950. június 25-én kezdődött meg a koreai háború.

75 éve, 1945. június 26-án San Franciscóban elfogadták és aláírták az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányát.

65 éve, 1955. június 28-án hunyt el Szekfű Gyula történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja.

60 éve, 1960. június 28-án hunyt el gróf Esterházy Móric magyar arisztokrata politikus, 1917-ben Magyar Királyság miniszterelnöke.

120 éve, 1900. június 29-én született Antoine de Saint-Exupéry francia pilóta, író, A kis herceg alkotója.

75 éve, 1945. június 29-én hunyt el Mahler Ede magyar–osztrák orientalista, csillagász, természettudós, régész, egyiptológus, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének alapítója, az MTA levelező tagja.

160 éve, 1860. június 30-án született ifj. Andrássy Gyula politikus, 1906–1910 között belügyminiszter, 1918-ban a Monarchia utolsó külügyminisztere.

 

Július

150 éve, 1870. július 1-én került a Lánchíd a magyar állam tulajdonába, a magyar kormány és a Lánchíd Rt. között létrejött megállapodás értelmében.

400 éve, a harmincéves háború alatt 1620. július 3-án a Katolikus Liga és a német Protestáns Unió aláírta az ulmi szerződést, amiben utóbbi kinyilvánította semlegességét, és befejezte V. Frigyes pfalzi választófejedelem (1610–1623) és cseh király (1619–1620) támogatását.

850 éve, 1170. július 6-án írt levelében III. Sándor pápa (1159–1181) a saját kizárólagos jogkörébe vonta a szentté avatási eljárásokat, amely pápai jogköröket később 1243-ban IV. Ince (1243–1254) pápa törvényerőre emelt.

700 éve, 1320. július 6-án kötött házasságot I. Károly király (1308–1342) Piast Erzsébettel (1305–1380), aki meghatározó szerepet játszott az ország bel- és külpolitikájának későbbi alakulásában, kulturális életében. I. Károly (Róbert) udvarában Erzsébettel együtt számos lengyel nemes is érkezett. A házasság a két ország közötti kapcsolatokat erősítette.

250 éve, 1770. július 5-7. között zajlott a csezmei (törökül: Çeşme) tengeri csata (az 1768—1774-es orosz-török háború egyik jelentős összecsapása), melyben az orosz tengeri haderő legyőzte a török hadiflottát.

480 évvel ezelőtt, 1540. július 7-én született Szapolyai János Zsigmond erdélyi fejedelem, Szapolyai János fia.

800 éve, 1220. július 7-én celebrálta Langton érsek Canterburyben Szent (Becket) Tamás maradványainak áthelyezését a Canterbury-i katedrális főoltárának hátsó részében kialakított pompás ereklyetartóba. Messik Miklós szerint a mártírhalált halt szent exhumálásánál magyar egyházi méltóságok is jelen voltak.

730 évvel ezelőtt, 1290. július 10-én hunyt el IV. (Kun) László király. Utódja az Árpád-ház utolsó uralkodója, III. András lett.

100 éve, 1920. július 11-én született Yul Brynner orosz származású Oscar-díjas amerikai színész.

A Lánchíd 19. századi ábrázoláson; Porosz-francia háború csatajelenet (Pierre-Georges Jeanniot); I. Szent László király mellszobra; Moholy-Nagy László; Potsdami konferencia (1945); Rumosztás egy brit hadihajón (Valamennyi kép forrása: Wikipedia)

200 éve, 1820. július 16-án indult első menetrendszerinti útjára az első magyar dunai gőzhajó, a Bernhard Antal pécsi hajóépítő által 1817-ben készített Carolina.

100 éve, 1920. július 16-án elhunyt Benczúr Gyula (1844–1920) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

650 éve, 1370. július 17. előtt (pontos dátum nem ismert) született Anjou Katalin magyar, horvát, szlavón, dalmát és lengyel királyi hercegnő, I. Lajos magyar és lengyel király, valamint Kotromanić Erzsébet bosnyák hercegnő (csecsemőkort túlélő) legidősebb leánya. Katalin a Magyar Királyság lehetséges (prezumptív) trónörököse volt, Valois Lajos francia királyi herceg jegyese, I. Mária magyar és I. Hedvig lengyel királynő nővére. A sors végül úgy hozta, hogy Katalin mindössze 7 évig élt, 1378. május 8. után elhunyt.

580 évvel ezelőtt, 1440. július 17-én koronázták magyar királlyá a később a várnai csatában eleső I. Ulászlót.

100 éve, 1920.július 17-én született Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, versenybíró, sportvezető, katonatiszt.

75 éve, 1945. július 17-én, Harry S. Truman amerikai elnöknek, Winston Churchill brit miniszterelnöknek és Joszif Sztálinnak, a Szovjetunió vezetőjének a potsdami találkozón lefolytatott tárgyalásainak eredményeként kirajzolódott a második világháború utáni Európa képe, ugyanakkor megjelentek azok az ellentétek is, amik a hidegháborúhoz vezettek.

100 éve, 1920. július 19-én Horthy Miklós kormányzó gróf Teleki Pál földrajztudóst nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé.

150 éve, 1870. július 19-én III. Napóleon (1852–1870) hadüzenetet küldött Poroszország számára, ezzel kezdetét vette a francia–porosz háború, amely 1870–1871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között. A háború porosz győzelemmel ért véget, és hivatalosan a frankfurti béke zárta le 1871. május 10-én, melyben Franciaország lemondott a Német Birodalom javára Elzászról és Lotaringiáról, emellett 5 milliárd aranyfrank hadisarc fizetésére kötelezte magát.

100 éve, 1920. július 19. – augusztus 7. között került sor Szentpéterváron és Moszkvában a Kommunisták Második Nemzetközi Kongresszusára. Az egybegyűlt kommunista pártok elfogadták (a többségében Lenin által megfogalmazott) huszonegy feltételt, amiknek teljesülnie kellett a Kominternhez (nemzetközi kommunista szervezethez) való csatlakozáshoz. A második kongresszus a Komintern történetének, mint nemzetközi szervezetnek az egyik sikerpillanata volt; a világ minden tájáról érkező országos szervezetek hivatalosan is kialakították kapcsolatukat a nemzetközi irányító központtal. A magyarországi kommunistákat Rákosi Mátyás, Rudnyánszky Endre és Varga Jenő képviselte.

125 éve, 1895. július 20-án született Moholy-Nagy László, magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.

50 éve, 1970. július 21-én tízéves munkálatokat követően elkészült az Asszuáni-gát, a világ egyik legjelentősebb víztározója, mely öntözővízzel és energiával látja el Egyiptomot.

150 éve, 1870. július 23-án született Cholnoky Jenő (1870–1950) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike.

600 éve, 1420. július 27-én, Prágában cseh királlyá koronázták Luxemburgi Zsigmondot (1368–1437).

150 éve, 1870. július 28-án kelt királyi leiratában I. Ferenc József megbízta a magyar országgyűlést Fiume és kerületére vonatkozó közigazgatási teendők vitelével, a magyar minisztertanácsot a végrehajtó hatalom gyakorlásával (ideiglenes jelleggel, ám a kialakult fiumei provizórium egészen 1918-ig működött). Ennek értelmében Fiume városa és kerülete a magyar kormány hatásköre alá tartozott, a magyar törvényeket kiterjesztették e területekre, emellett a város élére kormányzót neveztek ki. (Fiume jogilag a Magyar Korona részét (corpus separatum) képezte már 1779 óta, ám helyzete vitás pont volt a horvát-magyar viszonylatokban, mivel 1848/49-es szabadságharc óta eltelt mintegy 20 év alatt horvát fennhatóság alatt állt a terület.)

925 éve, 1095. július 29-én hunyt el I. Szent László király. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben.

50 éve, 1970. július 31-én a brit haditengerészet (238 év után) beszüntette a hadihajókon való napi rumadagok kiosztását. A rum különleges alkalomkor történő felszolgálása továbbra is megengedett maradt, ám a napi fejadagokban immár nem szerepelt a tradicionálisan tengerész, alkoholos ital; mondván a modern hadihajókon nincs helyük a rummal átitatott tengerészeknek.

 

Augusztus

2500 éve, i. e. 480 augusztusában zajlott a görög-perzsa háborúk egyik híressé vált összecsapása a thermopülai csata, melyben a túlerőben lévő Xerxész perzsa uralkodó (i. e. 486–465) serege legyőzte a Leónidasz király (i. e. 489–480) által vezetett spártai harcosokat.

500 éve, 1520. augusztus 1-jén, Krakkóban megszületett II. Zsigmond Ágost litván nagyfejedelem, lengyel király (1548–1572), a Jagelló-dinasztia utolsó uralkodója. Uralkodása idején egyesült Livónia, a Litván Nagyfejedelemség és Lengyelország, mellyel egy hatalmas királyság jött létre.

250 éve, 1770. augusztus 3-án született III. Frigyes Vilmos, Poroszország királya (1797–1840).

100 éve, 1920. augusztus 3-án az ír szabadságharc (1919 – 1921) eseményeként a katolikusok fellázadtak Belfastban a brit hadsereg folyamatos jelenléte ellen tiltakozva.

75 éve, 1945. augusztus 6-án az Amerikai Egyesült Államok légiereje atombombát dobott le a japán Hirosima városára. A robbanás következtében tízezrek vesztették életüket.

450 éve, 1570. augusztus 8-án aláírták a saint-germaini békét, mely a francia vallásháborúk (katolikusok és hugenották között vívott) harmadik szakaszát zárta le. A béke mindössze két évig maradt érvényben, mivel 1572-ben, Szent Bertalan éjszakáján (augusztus 23-ról 24-re virradóra) történt véres mészárlást követően újabb háború vette kezdetét.

75 éve, 1945. augusztus 9-én az Amerikai Egyesült Államok légiereje atombombát dobott le a japán Nagaszaki városára. A robbanás következtében tízezrek vesztették életüket.

100 éve, 1920. augusztus 10-én a török kormány (a szultáni hatalom megmentésének érdekében) elfogadja az ország felosztását szentesítő Sèvres-i békeszerződést.

100 éve, 1920. augusztus 11-én elismerték a Lett köztársaság Oroszországtól való függetlenségét. (A függetlenség kikiáltására 1918. november 18-án került sor, mely nap a lett függetlenség napjaként hivatalos ünnepnap az országban.)

100 éve, 1920. augusztus 14-én szövetségre lépett Magyarországgal szemben Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, ezzel megkötötték a kisantant államok első együttműködési szerződését.

100 éve, 1920. augusztus 15-én Horthy Miklós kinevezte Nagyatádi Szabó Istvánt földművelési miniszterré, aki ilyen minőségben augusztus 18-án előterjesztette a róla elnevezett földreform tervezetét a Nemzetgyűlésnek.

Leónidasz Thermopülainál (Jacques-Louis David); Maria Montessori; Lettország zászlaja az ország alakjában; Oliver Cromwell; Atombomba-robbanás (1945); James Cook kapitány portréja (valamennyi kép forrása: Wikipedia)

100 éve, 1920. augusztus 16-án született Henry Charles Bukowski sikeres amerikai költő, író.

550 éve, 1570. augusztus 16-án Szapolyai János Zsigmond (II. János választott magyar király, 1540–1571 között) és Habsburg Miksa német-római császár, magyar és cseh király (1564–1576) megkötötte a speyeri egyezményt, amely szerint János Zsigmond Erdély és a Partium fejedelme (princeps) lett, ezzel létrejött az Erdélyi Fejedelemség.

190 évvel ezelőtt, 1830. augusztus 18-án született Ferenc József (1830–1916), a de facto leghosszabb ideig uralkodó magyar király (1848–1916), akinek utódja IV. Károly lett végül az utolsó magyar király (1916–1918).

100 éve, 1920. augusztus 20-án elfogadták az Egyesült Államok alkotmányának tizenkilencedik módosítását, amely immár garantálta a nők választójogát is.

50 éve, 1970. augusztus 20-án született Fred Durst amerikai énekes, zenész, kiadóvezető, aki a Limp Bizkit metal együttes frontembereként vált ismertté.

100 éve, 1920. augusztus 20-án megkezdte működését az Egyesült Államok első kereskedelmi rádióállomása, a 8MK (WWJ) Detroitban. A rádió a Detroit News tulajdonában volt. Ez volt az első amerikai újság, ami rendelkezett rádióállomással is.

250 éve, 1770. augusztus 21-én, a Possession-szigeten James Cook angol kapitány kitűzte a brit lobogót, a korona nevében birtokba vette Ausztrália keleti partvidékét. Az új gyarmat az Új-Dél-Wales nevet kapta.

400 éve, 1620. augusztus 22-én került sor Oliver Cromwell és Elizabeth Bourchier esküvőjére a cripplegate-i Szent Egyed-templomban.

300 éve, 1720. augusztus 24-én II. Viktor Amadé savoyai herceget, Szicília egykori királyát (1713–1720) a Szárd–Piemonti Királyság első királyának ismerik el. Szardínia az utrechti béke (1713) értelmében Ausztriához tartozott. II. Viktor Amádé volt az első savoyai herceg, aki királyi koronát szerzett.

200 éve, 1820. augusztus 24-én kitört a liberális forradalom (Revolução Liberal) Portugáliában, ami a királyi család Portugáliába való visszatérését (a napóleoni háborúk óta Rio de Janeiróban volt a székhely) és az alkotmányos monarchia létrehozását követelte. A forradalom eredményeként 1821-ben a portugál udvar visszatért Brazíliából, majd 1822-ben létrejött a portugál alkotmányt.

400 éve, 1620. augusztus 25-én Bethlen Gábort a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, egyben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

800 éve, 1270. augusztus 25-én, Tuniszban elhunyt IX. (Szent) Lajos francia király (1226–1270), aki megtestesítette a keresztény lovagkirály eszményét; többek között két keresztes hadjáraton is részt vett. Uralkodása alatt katonailag, gazdaságilag és kulturálisan is Franciaország vált Európa vezető hatalmává.

200 éve, 1820. augusztus 27-én született Noszlopy Gáspár (1820–1853) honvéd őrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja.

250 éve, 1770. augusztus 27-én született Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

150 éve, 1870. augusztus 31-én született Maria Montessori, Olaszország első orvosnője, kiváló pedagógusa és pszichológusa, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója. 2007-ben Maria Montessori – Egy élet a gyermekekért címmel olasz filmdráma is készült róla.

 

Szeptember

100 éve, 1920. szeptember 1-jén Horthy Miklós kormányzó megalapította a Vitézi rendet.

200 éve, 1820. szeptember 2-án Daoguang császár (1820–1850) a Csing-dinasztia uralkodója átvette a hatalmat Kínában. Uralmát külpolitikai krízisek és belső lázadások jellemezték. Uralkodása idején tört ki az első ópiumháború (1839–1842) és a Tajping-felkelés (1850–1864), amely majdnem a dinasztia bukásához vezetett.

75 éve, 1945. szeptember 2-án a Japán Birodalom kapitulációjával véget ért a második világháború. A japán külügyminiszter Mamoru Sigemicu és Joshijiro Umezu tábornok a Tokiói-öbölben horgonyzó USS Missouri csatahajó fedélzetén aláírta a fegyverletételről szóló okmányokat.

200 éve, 1820. szeptember 3-án született Lutter Nándor Ferdinánd pedagógus, matematikus, bölcseleti doktor, kegyestanítórendi áldozópap és fővárosi tankerületi főigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

500 éve, 1520. szeptember 3-án hunyt el Estei Hippolit volt esztergomi érsek, utóbb egri püspök és bíbornok.

250 éve, 1870. szeptember 4-én lemondott III. Napóleon francia császár (1852–1870) a porosz–francia háborúban elszenvedett megalázó vereséget követően.

100 éve, 1920. szeptember 8-án Gabriele D’Annunzio önhatalmúlag kikiáltotta Fiuméban a Carnarói Olasz Kormányzóságot, melynek alkotmánya anarchista, fasiszta és köztársasági elemeket vegyítő alapokmány volt. Az egyetlen állam, amely elismerte a Carnarói Olasz Kormányzóságot az a Szovjetunió volt. 1920. december 24-én az olasz hadsereg és haditengerészet körbevette a várost, a carnarói hadsereg ekkor megadta magát.

100 éve, 1920. szeptember 10-én Finnország diplomáciai úton elismerte a létrejött Magyarországot, ám az első magyarországi finn követ, Karl Gustaf Idman csupán 1922-ben került kinevezésre.

200 éve, 1820. szeptember 11-én, Szécsényben született Szontágh Pál (1820–1904), reformkori Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője, országgyűlési képviselő, a főrendiház tagja és alelnöke, belső titkos tanácsos, Tisza Kálmán és Madách Imre közeli barátja.

III. Napóleon; A Mayflower Plymouth kikötőjében (William Halsall); I. Szelim szultán portréja; Fabergé tojás; Jimi Hendrix; Bartók Béla (valamennyi kép forrása: Wikipedia)

400 éve, 1620. szeptember 16-án indult útjára a Mayflower nevű hajó, melyen százkét ember, hatvanhat napon át hánykolódott a viszontagságokkal teli úton, hogy szerencsét próbáljon az Újvilágban (a Mayflower-en angliai puritánok és vállalkozók utaztak). A hajó a Cape Cod-foknál ért partot, ahol 1621 tavaszán létrehozták Massachusettsben az első puritán kolóniát.

50 éve, 1970. szeptember 17-én, 27 évesen elhunyt Jimi Hendrix világhírű zenész.

400 éve, 1620. szeptember 17-től október 7-ig Moldvában, a Prut folyó közelében zajlott a cecorai csata, mely a moldvai lengyel-oszmán háború (1620–1621) egyik jelentős összecsapása volt. A csata a lengyel-litván nemzetközösség erői (a lázadó moldvai csapatok támogatásával) valamint az oszmán erők között több hétig is eltartott, majd végül az oszmán seregek győzelmével ért véget.

530 éve, 1490. szeptember 18-án koronázták magyar királlyá II. Ulászlót, a „dobzse királyt”.

50 éve, 1970. szeptember 19-én elhunyt Johannes Heinrich Schultz német pszichiáter és független pszichoterapeuta, aki az autogén tréningnek nevezett módszer kidolgozásával vált világhírűvé.

100 éve, 1920. szeptember 23-án született Mickey Rooney amerikai filmszínész, az egyik első gyerekfilmsztár, akit már tizenkilenc éves korában Oscar-díjra jelöltek. Magyarországon elsőként a Szentivánéji álom (1935) című filmben alakított Puck szerepével lopta be magát a nézők szívébe. Idősebb korában szerepelt a Gyilkos sorok, és a Vészhelyzet című sorozatokban is. Utolsó filmjei között említhetők az Éjszaka a Múzeumban (2006, majd 2014) című alkotások.

200 éve, 1820. szeptember 21-én született John Fulton Reynolds (1820–1863) az Amerikai Egyesült Államok hadseregének főtisztje, az amerikai polgárháború tábornoka. Az Unió hadseregének egyik legelismertebb parancsnoka volt, aki kulcsszerepet játszott számos kiemelt fontosságú összecsapásban, végül a Gettysburg-csata során vesztette életét.

500 éve, 1520. szeptember 22-én meghalt I. (Vad) Szelim szultán (1512–1520), akit fia I. Szulejmán követett az Oszmán Birodalom élén.

225 éve, 1795. szeptember 22-én Habsburg-Lotharingiai József főherceg (1776–1847), II. Lipót magyar király (1790-1792) fia lett Magyarország nádora, mivel bátyja Sándor Lipót 1795. július 12-én a laxenburgi kastélyban egy tűzijáték előkészítése közben bekövetkezett robbanás miatt elhunyt.

150 éve, 1870. szeptember 24-én született Georges Claude francia mérnök, feltaláló és vállalkozó, akit a „francia Edison” néven is emlegettek. Feltalálta a neoncsövet (1910), kifejlesztett egy folyamatot a cseppfolyósításhoz és a levegő kiválasztásához (1902), emellett kísérleteket végzett az óceán energiájának átalakításával kapcsolatban. Többek között azzal is kísérletezett, hogy az óceán vízének felhasználásával nagy mennyiségű energiát termeljen.

100 éve, 1920. szeptember 24-én hunyt el Peter Carl Fabergé világhírű ékszerész, aki utolsó orosz udvari ékszerészként a mérhetetlen luxusban élő cári családnak és udvartartásának dolgozott. Fabergé leghíresebb alkotásai az úgynevezett Fabergé tojások, melyek világszerte ismertek extravagáns, bonyolult, luxus minőségű kivitelezésükről.

50 éve, 1970. szeptember 23–26. között rendezték meg először az első kizárólag nőknek szóló tenisz bajnokságot Houstonban (Houston Women’s Invitation). A nőknek szóló tenisztornát az amerikai Gladys Heldman teniszezőnő szervezte meg.

75 éve, 1945. szeptember 26-án elhunyt Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Bartók a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője volt; művészete, illetve tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is nagy jelentőségű.

100 éve, 1920. szeptember 26-án a magyar nemzetgyűlés elfogadta az 1920. évi XXV. törvénycikket, ismertebb nevén a numerus clausust, mely a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg.

125 éve, 1895. szeptember 28-án hunyt el Louis Pasteur francia mikrobiológus, kémikus, aki a halálos veszettség elleni védőoltást kifejlesztette. Pasteur az orvostudomány történetének egyik legfontosabb alakjaként ismert, a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítójaként. A tudóst 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia is a tagjai közé választotta.

500 éve, 1520. szeptember 30-án került hatalomra I. Szulejmán szultán, aki 26 évesen lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben iszlám kalifája. Ezzel az akkori világ egyik leghatalmasabb uralkodója lett. Trónra kerülésekor apja politikájával ellentétben nyugatra fordította a figyelmét, és I. Ferenc francia királlyal (1515–1547) szövetségben a Habsburg-ház hatalmának megtörését tűzte ki egyik fő céljának.

 

Október

100 éve, 1920. október 1-jén született Walter Matthau Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész, aki főleg vígjátékokban játszott. Számtalan filmben szerepelt együtt kollégájával, Jack Lemmonnal, akihez élete végéig szoros barátság fűzte.

200 éve, 1820. október 1-jén született lovag báró Mollinary Antal táborszernagy (1820–1904), a császári hadsereg tisztje, a lombard-velencei utász-hidász csapatok parancsnoka, majd tábornoki rangban az anconai erőd parancsnoka. 1867-től a kecskeméti 38. sz. császári és királyi közös gyalogezred (Mollináry-bakák) ezredtulajdonosa. 1870-től a zágrábi, később a brünni, és a lembergi hadtest parancsnoka is volt.

30 éve, 1990. október 3-án hivatalosan is deklarálták Németország újraegyesítését, melynek eredményeként Kelet-Németország (NDK) ismét egyesülhetett Nyugat-Németországgal (NSZK).

450 éve, 1570. október 4-én született Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

300 éve, 1720. október 4-én született Giovanni Battista Piranesi, itáliai rajzművész, rézmetsző, építész, aki művészet-elmélettel is foglalkozott. Az ókori Róma és környéke épületeit ábrázoló nagyméretű rajzaival öregbítette a város hírnevét, ösztönözte a klasszikus korszak régészeti kutatását, a klasszicista stílusirányzat kialakulását.

150 éve, 1870. október 4-én, Hajdúnánáson született Móricz Pál író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja. Regényeiben, novelláiban, rövid rajzaiban többnyire a hajdúsági emberek életét, múltját örökítette meg.

100 éve, 1920. október 6-án nyújtotta át megbízólevelét Lorenzo Schioppa (1871–1935) az Apostoli Szentszék követe, pápai nunciusa Horthy Miklós kormányzónak; ezzel hivatalosan is létrejött Magyarország és a Szentszék között a közvetlen, diplomáciai kapcsolat.

625 éve, 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére az Óbudai Egyetem első alapítólevelét, mely az ország második, a magyar főváros első egyeteme lett. Az egyetem első vezetője Órévi Lukács (budai prépost, majd csanádi püspök) volt.

50 éve, 1970. október 7-én halt meg Fülep Lajos egyetemi tanár, református lelkész, az Eötvös Collegium tanára, művészetfilozófus, művészettörténész. Az elsők között ismerte fel Ady jelentőségét, a költőhöz fűződő barátságáról időskori esszéjében, az Ady Endre éjszakája és éjszakáiban (1969) vallott.

100 éve, 1920. október 8-án született Frank Herbert amerikai sci-fi író. Fő műve A Dűne című könyvsorozat, melyből közel 20 millió példányt adtak el.

30 éve, 1990. október 9-én hunyt el Ottlik Géza (1912–1990), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító. A magyar intellektuális próza kiváló alkotója. Kiemelkedő tudású bridzsversenyző, többszörös magyar bajnok és válogatott, valamint világhírű szakíró, a bridzsjáték egyik megújítója volt.

50 éve, 1970. október 10-én nyerte el függetlenségét a Fidzsi-szigetek az Egyesült Királyságtól.

150 éve, 1870. október 12-én elhunyt Robert Edward Lee (1807–1870) amerikai katonatiszt, hadmérnök, egyetemi rektor, az amerikai polgárháborúban a Konföderáció seregének tábornoka, majd főparancsnoka.

200 éve, 1820. október 15-én elhunyt Lipcsében Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg (1771–1820), császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a népek csatájában a Napóleon elleni koalíciós erők főparancsnoka, Napóleon egyik legyőzője.

Walter Matthau fiatalkori képe; Fidzsi-szigetek címere; Pázmány Péter portréja; Szovjet propagandaposzter a lengyel-szovjet háború idejéből (1920); Első vatikáni zsinat; Fritz Walter (valamennyi kép forrása: Wikipedia)

150 éve, 1870. október 17-én alapították meg a dél-magyarországi Bács-Kiskun megyében lévő Baján az Eötvös József Főiskola jogelődjét, Eötvös József kultuszminiszter törvényjavaslata alapján.

250 éve, 1770. október 17-én született Engel János Keresztély (1770–1814) történetíró, erdélyi udvari kancelláriai fogalmazó. Magyarország történelmével, politikájával, földrajzával, és törvényeivel egyaránt foglalkozott; továbbá érdekelte a magyar és a szláv nyelvészet, a pedagógia, a teológia és a klasszika filológia is.

100 éve, 1920. október 18-án katonailag véget ért a lengyel–szovjet háború (1919–1920), mely lengyel győzelemmel végződött. A háborút hivatalosan a rigai béke zárta le 1921. március 18-án. A szerződés által létrehozott lengyel-szovjet határok a második világháborúig érvényben maradtak.

280 évvel ezelőtt, 1740. október 20-án hunyt el III. Károly (1685–1740) magyar király (1711–1740), a Pragmatica Sanctio megalkotója. Ennek értelmében utódja Mária Terézia lett.

200 éve, 1820. október 20-án született Kazinczy Lajos (1820–1849) honvéd ezredes, aradi vértanú (október 25-én végezték ki).

150 éve, 1870. október 20-án véget ért az első vatikáni zsinat (1869–1870) a katolikus egyház 20. egyetemes zsinata. A zsinatot IX. Piusz pápa hívta össze hosszas előkészületek után. A tridenti zsinat óta, vagyis több mint 300 éve nem tartottak egyetemes zsinatot. A zsinatra azért került sor, mert a pápa válaszolni akart a XIX. században egyre szélesebb körben terjedő liberális elgondolásokra, elsősorban azokra, amelyeket a hitre, a társadalom életére nézve veszélyesnek tartott.

225 éve, 1795. október 24-én osztották fel harmadszor Lengyelország területeit az őt körülvevő birodalmak, azaz Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom.

200 éve, 1820. október 25. – november 20. között került sor a Szent Szövetség troppaui kongresszusára Oroszország, Ausztria és Poroszország vezetői között. A kongresszus összehívását I. Sándor orosz cár (1801–1825) szorgalmazta, ugyanis szeretett volna beavatkozni a spanyol belügyekbe. Metternich a többi nagyhatalom támogatását kérte, hogy Itáliában az osztrákok teremthessenek rendet. Mivel ezen a kongresszuson az angolok és a franciák csak megfigyelőként voltak jelen, az oroszoknak sikerült keresztülvinni a belügyekbe való beavatkozást.

425 éve, 1595. október 28-án Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és II. Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratnak Gyurgyevónál a török sereg felett, a tizenöt éves háborúban (1591–1606).

150 éve, 1870. október 28-án született (Boldog) Batthyány-Strattmann László magyar főnemes, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja, akinek a neve a „szegények orvosaként” vált ismertté. II. János Pál pápa 2003. március 23-án, Rómában avatta boldoggá.

100 éve, 1920. október 31-én született Fritz Walter német válogatott labdarúgó, edző, az 1954-ben világbajnoki címet nyert nyugatnémet válogatott csapatkapitánya. A német labdarúgás történetének egyik legendás alakja.

100 éve, 1920. október 30-án, Ungváron is megnyílt az első mozi (mozgószínház).

November

200 éve, 1820. november 1. és 1820. december 6. között került sor az Amerikai Egyesült Államok kilencedik elnökválasztására, melyen a hivatalban lévő James Monroe republikánus-demokrata politikust ismét az USA elnökévé választották. Monroe elnök két cikluson át töltötte be hivatalát (1817–1825 között). Nevéhez fűződik az 1823-ban meghirdetett, történelmi jelentőségű, politikai irányvonal, a híressé vált Monroe-elv („Amerika az amerikaiaké”).

550 éve, 1470. november 2-án, Westminsterben megszületett IV. Eduárd és Elizabeth Woodville elsőszülött fia, a későbbi V. Eduárd, akit mindössze két hónapig (1483. április 9. – 1483. június 26. között), születése jogán jegyeznek az angol királyok soraiban. Ennek oka, hogy apja 1483-as halála után sosem koronázták meg az akkor 12 éves herceget. Nagybátyja, Richárd gloucesteri herceg lett Anglia régense, aki elérte a rendi gyűlésnél, hogy utólag érvénytelenítsék IV. Eduárd házasságát, ezzel gyermekeit egyben törvénytelenné is nyilvánították. 1483-ban testvérével, Richárd yorki herceggel együtt elfogták, a Towerba zárták, és meghalt (valószínűleg megölték), mielőtt trónra léphetett volna.

150 éve, 1870. november 5-én elhunyt 21 évesen Petőfi Zoltán (1848–1870) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia. Alakját Zoltánka címmel Krúdy Gyula vitte színpadra.

650 éve, 1370. november 5-én lovasbalesetben elhunyt III. Kázmér lengyel király (1333–1370), aki a Piast-dinasztia utolsó tagja volt a lengyel trónon. Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár dédapja volt; unokájának 1368-as születését még megélte a lengyel uralkodó.

100 éve, 1920. november 7-én került sor az első magyarországi ejtőernyős ugrásra, melyet a Rákosmezőn megtartott repülőbemutatón Kovács Endre hajtotta végre.

500 éve, 1520. november 7-én II. Keresztély (1481–1559) dán király kivégeztette a svéd nemességet a stockholmi vérfürdőben.

400 éve, 1620. november 8-án véget ért a cseh felkelés (1618–1620), mely a Cseh Királyság rendjeinek felkelése volt a Habsburg-dinasztia uralma ellen. A felkelést vallási és hatalmi konfliktusok okozták, a felkelő nemesség zöme a huszita kelyhes (utraquista) irányzathoz tartozott. A fehérhegyi csatában a felkelő rendek megsemmisítő vereséget szenvedtek.

50 éve, 1970. november 9-én elhunyt Charles de Gaulle francia tábornok, államférfi, Franciaország egykori elnöke (1959–1969).

100 éve, 1920. november 10-én követték el az úgynevezett Soltra-gyilkosságot, melyben a főváros utcáit járó tiszti különítményesek meggyilkolták Soltra József rendőrtisztet, emellett súlyosan megsebesítettek egy a segítségére siető másik hivatalos személyt is. A gyilkosságot követően Horthy Miklós elhatározta, hogy felszámolja az országban önbíráskodó, fosztogató katonai különítményeket. A bűncselekmény nyomán napokig tartó letartóztatási hullám vette kezdetét, és fegyveres összecsapások bontakoztak ki Budapest utcáin.

400 éve, 1620. november 11-én, a mai Massachusettsnél partot ért és lehorgonyzott a Mayflower kivándorló hajó Cape Cod-öbölnél. Ezen a napon aláírták a Mayflower Compact-ot, melyben 41 férfi megállapodott arról, hogy a majdan megválasztott kormánynak alávetik magukat és betartják a kolónia érdekében hozott törvényeket. Ezzel egy politikai közösséget vállaltak, amit a független amerikai államiság felé tett első lépésként is szoktak értelmezni. Az elkövetkező hónapban több kisebb felderítő csapatot is partra küldtek, hogy tűzifát gyűjtsenek és felmérjék a terepadottságokat. December 10. körül ezen csoportok egyike talált egy kedvező kikötőt a Cape Cod-öböl nyugati oldalán. Visszatértek a Mayflower-re, hogy elmondják a többi utasnak, de a rossz időjárás megakadályozta őket, hogy december 18-ig partra szálljanak.

100 éve, 1920. november 12-én az Olasz Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megkötötte a rapallói egyezményt, melyben a két állam felosztotta egymás között az egykori osztrák-magyar tengermelléket. Ekkor döntöttek Fiume városának és kerületének sorsáról, az olasz-jugoszláv államhatár megállapításáról. A szerződés értelmében Fiume városa független státuszt kapott, Fiumei Szabadállam néven mindkét aláíró állam garanciát vállalt érte. A Fiumei Szabadállam 1920–1924 között állt fenn.

200 éve, 1820. november 15-én került sor Katona József Bánk bán című művének első könyvkiadására.

James Monroe amerikai elnök portréja; A Bánk Bán kézirata; Petőfi Zoltán; I. (Nagy) Lajos; Rapallói egyezmény aláírása (1920); Antarktisz (valamennyi kép forrása: Wikipedia)

650 éve, 1370. november 17-én lengyel királlyá koronázták I. (Nagy) Lajos magyar királyt (1342–1382); ezzel perszonálunió jött létre a két jelentős közép-kelet európai ország között.

200 éve, 1820. november 18-án Nathaniel B. Palmer felfedezi az utolsó kontinenst, az Antarktiszt.

200 éve, 1820. november 19-én írta alá Oroszország, Ausztria és Poroszország a troppaui megállapodást, amely a politikai status quo fenntartására irányult. Az egyezmény kimondta, hogy az európai szövetség bármelyik országában a forradalom által felborított rendet helyre kell állítani, továbbá kimondták a legitimáció elvét, mely az esetleges forradalmi kormányok, uralkodók által bitorlott hatalom jogtalanságát mondta ki. (Az egyezményt az angolok és a franciák nem támogatták.)

75 éve, 1945. november 20-án kezdődött a nürnbergi per, melyben a szövetséges hatalmak a Harmadik Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború alatt elkövetett bűneik miatt.

100 éve, 1920. november 21-én, Dublinban az IRA (Irish Republican Army) paramilitáris szervezet 14 brit hírszerző ügynököt is megölt; majd délután a brit hivatásos erők tüzet nyitottak egy labdarúgó-mérkőzésen a tömegre. A lövöldözés során 14 civil meghalt és 65 megsebesült. Aznap este 3 ír republikánus gyanúsítottat elfogtak, fogvatartottak, agyonvertek és megöltek.  A nap Véres Vasárnap (Bloody Sunday) néven vonult be az ír történelembe.

800 éve, 1220. november 22-én III. Honóriusz pápa (1216–1227) német-római császárrá koronázta II. Frigyest, Szicília (1198–1250) és Németország (1212–1250) királyát. Frigyes, 1250-ben bekövetkezett haláláig viselte a német-római császári címet.

30 éve, 1990. november 22-én lemondott posztjáról Margaret Thatcher (1925–2013) brit konzervatív politikus, Nagy-Britannia első női miniszterelnöke (1979–1990).

150 éve, 1870. november 25-én született báró Perényi Zsigmond (1870–1946) politikus, koronaőr, országgyűlési képviselő, Perényi Friedrich István kormányának belügyminisztere, a Felsőház egykori tagja és elnöke.

50 éve, 1970. november 27-én merényletet követtek el VI. (Szent) Pál pápa (1963–1978) ellen a Manila-i repülőterén. Egy papnak öltözött bolíviai festő támadta meg a katolikus egyház vezetőjét.

100 éve, 1920. november 28-án született Somlyó György költő, író, műfordító, esszéista.

200 éve, 1820. november 28-án született Friedrich Engels német filozófus, a Kommunista kiáltvány társszerzője.

500 éve, 1520. november 28-án Ferdinand Magellan portugál hajós elsőként éri el a Csendes-óceánt, miután áthajózott Dél-Amerikában lévő, azóta róla elnevezett szoroson.

240 éve, 1780. november 29-én hunyt el Mária Terézia (1717–1780) magyar királynő (1740–1780), akinek utódja II. József (1780–1790) lett.

 

December

450 éve, 1570. december 1-jén János Zsigmond ratifikálta speyeri egyezményt, amit később az utána következő erdélyi fejedelmek is elfogadtak.

200 éve, 1820. december 2-án született Kubinyi Zsigmond (1820–1880) ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblai bíró.

200 éve, 1820. december 3-án született gróf Mikes Kelemen honvédtiszt, lovássági főparancsnok, a magyar szabadságharc hősi halottja. 1849. január 21-én Nagyszeben (első, sikertelen) ostrománál esett el ágyúgolyótalálattól.

350 éve, 1670. december 4-én Árva várában elhunyt gróf Thököly István (1623–1670) magyar főnemes, aki támogatta a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvést. A Heister tábornok vezette császári csapatok ostroma során, december 4-én vesztette életét betegségben. Thököly István, Thököly Imre (1657–1705) későbbi kuruc vezér édesapja volt. Imre apja halálakor mindössze 13 éves volt; őt a család hívei kimenekítették a várból.

150 éve, 1870. december 5-én hunyt el idősebb Alexander Dumas (1802–1870) a világ egyik legolvasottabb francia írója, kinek legismertebb kalandos történelmi regényein milliók nőttek fel. Dumas híresebb művei közé tartozik a Monte Cristo grófja és a D’Artagnan-történetek (egyik része A három testőr).

960 éve, 1060. december 6-án koronázták királlyá I. Bélát, aki korábban a kardot választotta a monda szerint.

100 éve, 1920. december 7-én került sor az 1920. évi 36. törvénycikk kihirdetésére, mely a parasztság földigényeinek enyhítésére irányult. Ez volt az ún. Nagyatádi-féle földreform. A törvény házhelyek és kishaszonbérletek juttatását tette lehetővé, és módot adott, hogy a nagybirtokosok földeket adjanak el. Elsősorban a rosszabb minőségű földek kerültek kiosztásra a parasztság körében, a magyarországi nagybirtokrendszer lényegében érintetlen maradt.

500 éve, 1520. december 10-én, Wittenbergben Luther Márton nyilvánosan elégette az „Exsurge Domine…” kezdetű pápai kiátkozóbullát, egyházi törvénykönyvet és ellenfelei könyveit azon a helyen, ahol ma a Luther-tölgy található.

200 éve, december 13-án elhunyt Széchényi Ferenc államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja.

125 éve, 1895. december 14-én született VI. György az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség domíniumainak királya (1936–1952). VI. György uralkodása alatt tört ki a második világháború. A király a bombázások alatt is Londonban maradt. 1952-ben bekövetkezett halála után a trónon lánya, II. Erzsébet (1952–) követte.

A Becket Tamás ellenni merénylet krónikai ábrázolása; Ludwig van Beethoven; VI. György; Széchényi Ferenc; Dumas Három testőréről készült grafika; Luther elégeti a pápai bullát és más katolikus műveket (valamennyi kép forrása: Wikipedia)

250 éve, 1770. december 16-án született Ludwig van Beethoven, világhírű német zeneszerző, zongoraművész. Ismertebb művei közé tartozik a Für Elise és az Örömóda. Utóbbi 1972 óta Európa hivatalos himnusza.

400 éve, 1620. december 18-án a Mayflower brit kivándorlóhajó utasai a mai Massachusetts-i Plymouthnál partra szálltak és nekiláttak új otthonuk, a Plymouth-kolónia létrehozásának. (1620. november 11-i megérkezésük és december 18-i partraszállásuk között öten vesztették életüket a hajón.)

125 éve, 1895. december 22-én a világon hatodikként megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), mely azóta is irányítja és képviseli a magyar olimpiai ügyeket. Első elnöke 1895–1904 között dr. Berzeviczy Albert politikus, történetíró, aki később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1905–1936) és a Kisfaludy Társaság (1923–1936) elnöke is volt.

200 éve, 1820. december 21-én született gróf kőrösszeghi és adorjáni Csáky László főrend, politikus, megyei hivatalnok, országgyűlési képviselő.

300 éve, 1720. december 21-én született sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Zsigmond huszárkapitány, császári királyi kamarás, Somogy vármegye főispánja; Széchényi Ferenc apja, Széchenyi István nagyapja.

75 éve, 1945. december 22-én, a minisztertanács ülésén Nagy Imre belügyminiszter (MKP) előterjesztette a németek kitelepítéséről szóló rendelet tervezetét, amely a magyarországi németség kollektív bűnösségét vette alapul. A magyar kormány tagjai elfogadták azt; még ezen a napon Gyöngyösi János külügyminiszter bejelentette, hogy a Tildy-kormány – a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezésével – a magyarországi németek kitelepítését kezdeményezi.

100 éve, 1920. december 23-án a békekonferencia Nagykövetek Tanácsa elrendelte Saint Germain-i béke értelmében Ausztriának ítélt Moson, Sopron és Vas vármegye nyugati sávjának (a mai Burgenlandnak) a kiürítését, és annak ellenőrzésére szövetségközi tábornoki bizottságot küldött ki. Ennek ellenére a Nemzeti Hadsereg kivonására és a magyar közigazgatás megszüntetésére 1921. augusztusáig nem került sor.

100 éve, 1920. december 24-én született Fodor Imre (1920–1975) magyar színész, színigazgató, a József Attila Színház alapító igazgatója, aki egészen haláláig vezette a népszerű budapesti színházat.

300 éve, 1720. december 25-én született Anna Maria Pertl, Johann Georg Leopold Mozart zeneszerző, zenepedagógus és hegedűművész felesége, Wolfgang Amadeus Mozart édesanyja.

200 éve, 1820. december 26-án, Triesztben meghalt Joseph Fouché francia politikus, Otranto hercege, egykori jakobinus nemzetgyűlési képviselő, rendőrminiszter. Intrikus köpönyegforgatóként, nagy politikai túlélőként tartják számon, mivel végig szolgálta a jakobinus időszakot, a napóleoni-kort, és a Bourbon restaurációt egyaránt – még annak ellenére is, hogy egykor XVI. Lajos király perében az uralkodó halálbüntetésére szavazott.

200 éve, 1820. december 27-én hunyt el Tessedik Sámuel lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta.

125 éve, 1895. december 28-án tartották első nyilvános filmvetítésüket a Lumiére fivérek Párizsban a Salon Indien du Grand Café közönsége előtt, ezzel új korszakot nyitottak meg a képi ábrázolás és bemutatás történetében.

850 éve, 1170. december 29-én halt mártírhalált Szent (Becket) Tamás canterburyi érsek, akit fegyveres katonák a katedrálisának főoltára előtt gyilkoltak meg.

100 éve, 1920. december 29-én hunyt el Kégl Sándor iranista, irodalomtörténész, az MTA levelező tagja.

125 éve, 1895. december 31-én Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter közzé tette a 72039. számú miniszteri rendeletet, mely engedélyezte a nők számára, hogy a bölcsészeti és orvosi karokon tanulhassanak. Ezzel Magyarországon is lehetővé vált, hogy a nők is beiratkozhassanak az egyetemekre, ahol orvosnak, gyógyszerésznek és tanárnak tanulhattak.

***

Mint az a kedves olvasóban felmerülhetett, még több lényeges esemény helyet kaphatott volna itt, s vannak történések, melyek egy dátummal nem írhatók le. Számos történelmi epizód játszódott le az ókorban, a középkorban, a kora újkorban, és az új- és jelenkori história is rejt magában még bőven potenciált. Ezzel a válogatással a célunk csupán az, hogy a teljesség igénye nélkül felhívjuk a figyelmet arra, szinte végeláthatatlan azoknak a múltbeli emlékeknek a száma, amelyeket 2020-ban is érdemes lesz felkutatni, felidézni, s ezek apropóján ismereteinket bővíteni, átadni. Köszönjük olvasóink figyelmét! Boldog, történelemben és sikerekben gazdag Új Évet kívánunk!

Balogh Ádám – Szőts Zoltán Oszkár

Az összeállítás az alábbi forrásoldalak adatainak és információinak felhasználásával készült:

Wikipedia

Jeles napok

Petőfi Irodalmi Múzeum

Rubicon

Bridgeman Images

Tudósnaptár

AKG-Images

Halsbury

CFR

Ezt olvastad?

Jóllehet, a legtöbb középkori magyar uralkodót Fehérvárott, az egykori koronázóbazilikában helyezték végső nyugalomra, azonban az is közismert, hogy számos királyunkat